Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) új szabályokat vezet be, amelyek közé bekerült az adategyeztetési eljárás, mint új eszköz a kockázatelemzési eljárás keretében.
Mi a kockázatelemzési eljárás, és milyen intézkedések követik?
A kockázatelemzési eljárás célja, hogy az adóhatóság azonosítsa és kezelje az adózási kockázatokat. Az adóhatóság több adatforrást – például a bevallásokat, nyilvántartásokat és más hatóságoktól származó adatokat – elemez és összevet, hogy felderítse a potenciális kockázatokat.
Ha eltéréseket talál, különféle intézkedéseket hozhat:
- adategyeztetési eljárást indíthat,
- támogató eljárásban segítséget nyújthat az adózónak,
- kiválaszthatja az adózót ellenőrzésre,
- illetve, ha bűncselekmény gyanúja merül fel, tájékoztathatja a nyomozó hatóságot.
Mi az adategyeztetési eljárás?
Az adategyeztetési eljárás célja, hogy a vállalkozások által beküldött adatok – például a kiállított számlák és az áfa bevallás – összhangban legyenek. Az eljárás akkor indul, ha az adóhatóság hiányosságokat vagy eltéréseket észlel a vállalkozó által beadott adatok között, vagy ha például egy vállalkozás és partnere eltérő adatokat nyújtott be az áfa bevallásban ugyanarról az ügyletről. Ebben az esetben a vállalkozót felhívják a tisztázásra.
A felhívás kézhezvételétől számítva a vállalkozónak 15 napja van a hiányosságok tisztázására az adóhatóság elektronikus rendszerén keresztül, ahol hozzáférést kap a szükséges adatokhoz, beleértve a másik fél által nyújtott adatokat is.
Mi történik, ha a vállalkozó nem teljesíti az adategyeztetést?
Ha a vállalkozó a 15 napos határidőn belül nem végzi el az adategyeztetést, az adóhatóság 300 000 Ft-os mulasztási bírságot szabhat ki.
Szeretettel, a QUiCK csapatától!
Ha tetszett a cikkünk, imádni fogod, hogy a QUiCK-ben ugyanilyen szemlélettel segítünk átlátni a pénzügyeidet.
🚀 Próbáld ki ingyen!
Hozzászólások
0 hozzászólás
Hozzászólások írásához jelentkezzen be.