A pénzforgalmi elszámolás lényege röviden az, hogy az ilyen elszámolás választása esetén az adóalanynak az ÁFÁ-t akkor kell megállapítani, amikor a vevője az ellenértéket megtérítette. Levonási jogát pedig akkor érvényesítheti, ha a vételárat az eladó részére megfizeti. Nagyon fontos, hogy ezt nem szabad összekeverni a pénzforgalmi szemlélettel!
Alapvető szabályok szerint a pénzforgalmi elszámolás az adóalany választásán alapul. Olyan áfa adóalany választhatja, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:
- kis- és középvállalkozások a Kkv. törvény szerint a tárgy naptári év első napján kisvállalkozásnak minősül,
- gazdasági céllal telepedett le belföldön, ennek hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van,
- nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás alatt és
- nem választott alanyi adómentességet.
Például olyan egyéni vállalkozó választhat pénzforgalmi elszámolást, aki nem alanyi adómentes, belföldön tevékenykedik és nem áll a csőd szélén.
További feltételek között kell megemlíteni azt is, hogy a vállalkozó összes termékértékesítésének és szolgáltatásnyújtásának ellenértéke adó nélkül és éves szinten göngyölített összege nem haladhatja meg a 125 000 000 Ft-ot. Erre természetesen vannak kivételek, mint például tárgyi eszköz értékesítése. Év közben kezdő vállalkozók esetén szükséges arányosítani az értékhatárt.
Mire vonatkozik a pénzforgalmi elszámolás?
Fizetendő adót az adóalanynak minden olyan termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás után meg kell fizetnie, amit belföldön teljesített és a pénzforgalmi elszámolás időszakában történt. Az adót az ellenérték jóváírásakor vagy kézhezvételkor meg kell állapítania.
Az egyik fontos dolog a pénzforgalmi elszámolással kapcsolatban az, hogy a kiállított számlán rajta kell lennie annak, hogy “pénzforgalmi elszámolás”. Ha ez nem jelenik meg a számlákon akkor nem lehet alkalmazni ezt a elszámolást, a vevő adólevonási joga is az ellenérték kifizetésétől függetlenül a teljesítéskor keletkezik és a fizetendő adó megállapítása is ekkor kerül megállapításra. Az Áfa törvény szerint nincs lehetőség pótlásra és az adófizetési kötelezettség, valamint a vevő adólevonási jogának keletkezésének az időpontját sem befolyásolja.
Mi a teendő, ha átlépésre kerül az értékhatár?
Amennyiben átlépésre kerülne az értékhatár, akkor már az átlépést eredményező ügyletet az általános szabályok szerint kell kezelni. Ebben az esetben a pénzforgalmi elszámolás a megszűnést követő második naptári év végéig nem választható újra.
Mit tegyek ha lemaradt a számláról “pénzforgalmi elszámolás”?
Mindenképpen szükséges helyesbíteni a számlát és érdemes minél előbb felvenni a partnerrel a kapcsolatot, hiszen előfordulhat, hogy a vevő nem vette figyelembe a pénzforgalmi elszámolás szabályait!
Azonban nagyon fontos, hogy a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést tartalmazó számla javítására az Áfa tv. különös szabályt állapít meg (196/B. § c) pontja).
Egyik legfontosabb, hogy a számlabefogadó (az igénybe vevő adóalany) a fizetendő adót majd abban az időszakban tudja növelő tételként figyelembe venni, (az érvénytelenített „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést tartalmazó számlán szereplő összeget) ha megtörténik a visszatérítés. A számlamódosítás miatt keletkező fizetési kötelezettség esetén az igénybe vevőnek adólevonási joga keletkezik, méghozzá akkor amikor a jóváírás megtörténik.
A „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést tartalmazó számla olyan módosítása esetén, amely a vevő által megfizetett, adóval növelt összeg visszatérítésével vagy további ellenérték fizetésével nem jár, akkor az általános szabályok szerint kell eljárni.
Hozzászólások
0 hozzászólás
Hozzászólások írásához jelentkezzen be.