Az adóbírság az adóhatóság által kiszabott pénzbüntetés, amely akkor jár, ha egy vállalkozó nem teljesíti az adózási kötelezettségeit. Ez elsősorban akkor fordul elő, ha a vállalkozó kevesebb adót vall be, mint amennyit valójában fizetnie kellett volna – ezt hívják adóhiánynak. Adóbírság jár akkor is, ha valaki jogosulatlanul igényel vissza adót, támogatást vagy adó-visszatérítést.
Fontos tudni, hogy vannak esetek, amikor nem kell adóbírságot fizetni. Ilyen például, ha az adóhiány azért keletkezett, mert a munkáltató vagy a kifizető hibás adóigazolást adott ki. Ugyanígy mentesül az adóbírság alól az örökös vagy az ajándékozott is, ha az adóhiányt az örökhagyó hibája okozta.
Az adóbírság mértéke
Az adóbírság mértéke általában az adóhiány vagy a jogosulatlan igénylés összegének 50%-a. Azonban, ha az adóhiány a bevételek eltitkolásával, hamis bizonylatok vagy könyvek előállításával, felhasználásával, meghamisításával, vagy megsemmisítésével függ össze, az adóbírság mértéke az adóhiány összegének 200%-ára emelkedhet. Fontos megjegyezni, hogy az adóbírság megállapítása nem mentesít a késedelmi pótlék fizetése alól.
Van lehetőség az adóbírság csökkentésére is. Ha az adózó az utólagos adómegállapításról szóló határozatot elfogadja, és lemond a fellebbezési jogáról, valamint határidőre befizeti az előírt adókülönbözetet, akkor mentesül a kiszabott adóbírság 50%-ának megfizetése alól.
Az adóbírság mérséklésére vagy elengedésére kivételes méltánylást érdemlő körülmények esetén van lehetőség.
Mi a különbség az adóbírság és a mulasztási bírság között?
Az adóbírság az adóhiány miatt kerülhet kiszabásra méghozzá, hogy ha az adózó nem fizette meg a szükséges adóösszeget. A mulasztási bírságot az adóhatóság akkor szabja ki, ha az adózó nem teljesíti időben vagy megfelelően a jogszabályban előírt kötelezettségeit (pl. nyugta adás elmulasztása).
Hozzászólások
0 hozzászólás
Hozzászólások írásához jelentkezzen be.