A tevékenység szüneteltetésére egyéni vállalkozóként is lehetőség van. Nyáron sok egyéni vállalkozó dönt úgy, hogy nem szeretnének vagy nem tudnak vállalkozási tevékenységet folytatni. Ennek egyik legnagyobb előnye az, hogy adót és járulékot takaríthatunk meg, mivel a vállalkozást egy teljes hónapra szüneteltetjük, így mentesülhetünk főfoglalkozásúként a minimum TBJ és SZOCHO kötelezettség alól. Azonban nem szabad megfeledkezni a szüneteltetés lehetséges hátrányairól sem, amelyeket ebben a cikkben részletesen áttekintünk. (Ha a szüneteltetés ügyintézéséről szeretnél többet megtudni, kattints ide!)
1. A szüneteltetés alatt nem lehet vállalkozói tevékenységet végezni!
A szüneteltetés alatt egyéni vállalkozóként nem végezhetsz tevékenységet, nem szerezhetsz új jogosultságot, valamint nem vállalhatsz új kötelezettséget (pl.: új szerződés). Ezen kívül lényeges megemlíteni, hogy a szüneteltetésig keletkezett és azt követően esedékes adófizetési kötelezettségeket a szüneteltetés ideje alatt is teljesítened kell.
Mivel nem végzel tevékenységet, így számlázni sem fogsz a szüneteltetés alatt. Ugyanakkor előfordulhat olyan eset, amikor már szüneteltetve van a vállalkozás, de egy korábbi - még a szüneteltetés előtt - elvégzett munkára vonatkozóan ki kell állítanod a számlát. Természetesen ezt megteheted, hiszen az adott számla még a szüneteltetés előtt elvégzett munkára vonatkozik.
2. A szüneteltetés által az átalányadó kereted is csökken!
Az átalányadózás szabályai addig alkalmazhatóak, amíg a vállalkozó bevétele nem haladja meg 2024-ben 32 016 000 Ft-ot, kiskereskedelmi tevékenység esetén a 160 080 000 Ft-ot. Szüneteltetés esetén az értékhatár időarányosan vehető figyelembe. Az arányosításról bővebben ebben a cikkünkben olvashatsz.
3. A szüneteltetés ideje alatt a biztosítás is szünetel.
Nagyon fontos, hogy ha főállásúként tevékenykedtél, akkor a szünetelés ideje alatt nem leszel biztosított. Ez idő alatt, amennyiben nincsen más biztosítással járó jogviszonyod, és egyéb jogcímen sem vagy jogosult egészségügyi ellátásra, úgy havonta egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetned. 2024-től 11 300 Ft (napi 380 Ft) az egészségügyi szolgáltatási járulék összege.
4. A biztosítási bejelentés hiánya
Átalányadózóként sajnos sokan elfelejtik a biztosítási bejelentés szüneteltetését, pedig nagyon fontos, hogy a biztosítotti adataidnál is jelezned kell a szüneteltetés tényét az adóhatóság felé.
💡 Fontos még megemlíteni, hogy amennyiben nyugdíjas vagy, úgy nem kell 'T1041-est beadnod.
5. Főfoglalkozásúként a minimum adó és járulék alóli mentesülés feltétele:
2024-től csak akkor mentesül a főfoglalkozású átalányadózó a minimum adó, járulék fizetése alól, ha a teljes naptári hónapban szünetelt. Ezt a 2024.01.01-jén vagy azt követően kezdett szünetekre kell alkalmazni, tehát 2023.12.31-ig megkezdett szünetnél még a régi szabályok érvényesek. Tehát már nincs a korábbi harmincadolós szabály (csak a 2023.12.31-ig megkezdett szüneteknél).
Másodállású átalányadózóként mentesülhetsz a TBJ és SZOCHO megfizetése alól, ha még nem került átlépésre a mentesített jövedelemrész. Nyugdíjasként, ugye nem keletkezik TBJ és SZOCHO fizetési kötelezettséged, azonban az SZJA előlegre érdemes figyelni a mentesített jövedelemrész átlépését követően.
6. Iparűzési adó és a szüneteltetés
2024-től az adóalanyiság csak abban az esetben szűnik meg, ha a szüneteltetés napjainak száma egybefüggően eléri a 181 napot az adott évben. Ennek célja az adminisztráció csökkentés, tehát, hogy ne legyen szükség minden egyes szüneteltetésnél záró IPA bevallás benyújtására. Erről bővebben itt írtunk.
7. Túlfizetést nem igényelhetünk vissza a szüneteltetés időtartama alatt!
A szüneteltetésről szóló döntés meghozatala előtt érdemes ellenőrizni, hogy a NAV/önkormányzat által vezetett adófolyószámlánkon van-e túlfizetésed, ugyanis a szüneteltetés időtartalma alatt nem lehet visszaigényelni a túlfizetés összegét. Tehát, amíg szünetel a vállalkozás addig a túlfizetés összege az adófolyószámlán marad, azt csak az újraindítást követően lehet visszaigényelni.
8. CSED/GYED kérdésköre:
Főállású egyéni vállalkozóként tevékenykedsz és gyermeked születik, ezáltal igénybe vennéd a csecsemőgondozási díjat (CSED), valamint azt követően a gyermekgondozási díjat (GYED), akkor fontos, hogy a TBJ és SZOCHO alól erre az "állapotra" tekintettel mentesülhetsz. Tehát átalányadózó a CSED/GYED időtartama alatt ne szüneteltesd a vállalkozást. Azért fontos, hogy így cselekedj, mert ha szüneteltetnél úgy a biztosításod is szünetelne, ami további bonyodalmakhoz vezethet.
9. Állami támogatások igénybevétele:
Amennyiben szeretnél valamilyen állami támogatást (például CSOK, babaváró támogatás, lakásfelújítási támogatás) igényelni, úgy érdemes előtte tájékozódni, hogy milyen feltételek szükségesek hozzá. Az esetek nagy részében ezen támogatások igénybevételének követelménye a folyamatos társadalombiztosítási jogviszony (maximum 30 nap megszakítás megengedett). A szüneteltetés által pedig a biztosítási jogviszony is szünetel, így erre célszerű odafigyelni.
Hozzászólások
0 hozzászólás
Hozzászólások írásához jelentkezzen be.