Többen is kérdeztetek már a szociális hozzájárulási adó felső határával kapcsolatban, és arról, hogy érinti-e az átalányadózó egyéni vállalkozásodban fizetendő szociális hozzájárulási adót. Ebben a cikkünkben a szociális hozzájárulási adó felső határáról írtunk.
Mi az a szociális hozzájárulási adó felső határa?
A törvény alapján a szociális hozzájárulási adót csak addig kell megfizetni, amíg a jogszabály által meghatározott jövedelmeid az adott évben nem érik el a minimálbér összegének huszonnégyszeresét (adófizetési felső határt). 2024-ben a felső határ 6 403 200 Ft-nak felel meg. Tehát, ha elérted ezt a határt, az után már nem kell tovább SZOCHO-t fizetned, azonban ez csak bizonyos jövedelmek esetén igaz!
Milyen jövedelmek esetén igaz?
Nézzük, milyen jövedelmek után nem kell megfizetned a szociális hozzájárulási adót, ha a felső határt már elérted:
- vállalkozásból kivont jövedelem (ez nem az átalányadózó jövedelemnek felel meg!),
- értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
- osztalék,
- vállalkozói osztalékalap,
- árfolyamnyereség,
- speciális jövedelmek (Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó személy e tevékenységből származó jövedelme esetén).
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Ha például Neked osztalékot fizetnek ki, és már elérted a munkaviszonyból és átalányadózó egyéni vállalkozásodból befizetett szociális hozzájárulási adóval a felső határt, úgy nem kell SZOCHO-t fizetned az osztalék után. Ebben az esetben tehát csak az osztalék után nem kell már fizetned, de az átalányadózó egyéni vállalkozásoddal kapcsolatban továbbra is fennáll a SZOCHO fizetési kötelezettség!
Hozzászólások
0 hozzászólás
Hozzászólások írásához jelentkezzen be.